A bipoláris zavar története

Az évek teltek, és a 19. századig kevés új információt fedeztek fel a bipoláris zavarról.

A 19. század: Falret megállapításai

A francia pszichiáter, Jean-Pierre Falret 1851-ben publikált egy cikket, amelyben leírta az általa “la folie circulaire”-nek, azaz körkörös elmebajnak nevezett állapotot. A cikk részletezi a súlyos depressziót és mániás izgalmat váltó embereket, és a bipoláris zavar első dokumentált diagnózisának tekintik.

Az első diagnózis felállítása mellett Falret a bipoláris zavar genetikai összefüggését is megállapította, amit az orvosi szakemberek a mai napig támogatnak.

A 20. század: Kraepelin és Leonhard osztályozásai

A bipoláris zavar története Emil Kraepelin német pszichiáterrel változott meg, aki szakított Sigmund Freud elméletével, amely szerint a társadalom és a vágyak elfojtása nagy szerepet játszik a mentális betegségekben.

Kraepelin felismerte a mentális betegségek biológiai okait. Úgy tartják, ő volt az első, aki komolyan tanulmányozta az elmebetegségeket.

Kraepelin 1921-ben megjelent “Mániás-depressziós őrület és paranoia” című művében részletezte a mániás-depresszió és a praecox közötti különbséget, amelyet ma skizofréniaként ismerünk. A mentális zavarok osztályozása az ő osztályozása ma is a szakmai szervezetek által használt alap.

A mentális zavarok szakmai osztályozási rendszere legkorábban az 1950-es években Karl Leonhard német pszichiátertől és másoktól származik. Ez a rendszer fontos volt az állapotok jobb megértéséhez és kezeléséhez.

A 20. század vége: Az APA és a DSM

A “bipoláris” kifejezés “két pólust” jelent, ami a mánia és a depresszió poláris ellentétét jelenti. A kifejezés először az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM) jelent meg, annak harmadik, 1980-as felülvizsgálatában.

Ez a felülvizsgálat volt az, amely eltörölte a mánia kifejezést, hogy a betegeket ne nevezzék “mániákusnak”. Most az ötödik változatban (DSM-5) a DSM-et a mentális egészségügyi szakemberek vezető kézikönyvének tekintik. Olyan diagnosztikai és kezelési irányelveket tartalmaz, amelyek segítségével az orvosok ma sok bipoláris zavarban szenvedő ember gondozását irányítják.

A spektrum fogalmát azért dolgozták ki, hogy pontosabb gyógyszerekkel célozzák meg a konkrét nehézségeket. Stahl a négy fő hangulatzavart a következőképpen sorolja fel:

  • mániás epizód
  • major depressziós epizód
  • hipomániás epizód
  • kevert epizód

.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.