A csoportos Streptococcus bakterémia csecsemők körében: A study from tertiary health care center of North India Singla N, Rani H, Kaistha N, Guglani V, Chander J

Abstract

A gyermekek invazív A csoportú Streptococcus betegségéről kevés adat áll rendelkezésre, különösen a fejlődő országokból. Mivel a gyermekeknél a fertőzés életveszélyes lefolyású lehet, a korai diagnózis és az azonnali kezelés sokat segíthet a pozitív terápiás kimenetel elérésében. Jelen vizsgálatban 3 csecsemőnél mutatták ki az A csoportú Streptococcus okozta bakteriémia fennállását a pozitív vértenyészet alapján. A klinikusok körében tudatosságot kell teremteni a GAS-fertőzések gyakoriságával kapcsolatban. Az organizmusok növekvő izolálása az antimikrobiális gyógyszerrezisztencia korában szükségessé teszi az invazív GAS-fertőzések rendszeres epidemiológiai monitorozását a fejlődő országokban is.

Kulcsszavak: Bacteremia, A csoportos streptococcus, csecsemő, India, Streptococcus pyogenes

A cikk idézése:
Singla N, Rani H, Kaistha N, Guglani V, Chander J. Group A Streptococcus bacteremia among infants: Egy tanulmány Észak-India tercier egészségügyi központjából. Ann Trop Med Public Health 2012;5:613-4

How to cite this URL:
Singla N, Rani H, Kaistha N, Guglani V, Chander J. Group A Streptococcus bacteremia among infants: Észak-India tercier egészségügyi központjának vizsgálata. Ann Trop Med Public Health 2012 ;5:613-4. Available from: https://www.atmph.org/text.asp?2012/5/6/613/109319

Bevezetés

A Streptococcus A csoport (GAS) vagy Streptococcus pyogenes a fertőzések széles skáláját okozza a viszonylag enyhe torokfájástól és bőrfertőzéstől az életveszélyes invazív betegségig. Invazív GAS-fertőzésnek minősül a GAS izolálása a normálisan steril anatómiai helyekről. A háztartási zsúfoltság, a Varicella Zoster vírusfertőzés és a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAIDS) használata a gyermekeknél az invazív fertőzések fő kockázati tényezőjének bizonyult a rosszindulatú daganatos betegség, az immunszuppresszió és a 2 évesnél fiatalabb életkor mellett. Kevés adat áll rendelkezésre az invazív GAS-betegségben szenvedő gyermekek klinikai jellemzőiről, valamint a betegség epidemiológiai és klinikai jellemzőiről a felnőtt betegekhez képest. A kezdeti klinikai megjelenés és a laboratóriumi leletek gyakran nem specifikusak a gyermekeknél, akik nagyobb arányban kerülnek kórházba, mint a felnőtteknél. A gyors és megbízható diagnózis szükséges a pozitív terápiás kimenetelhez; ez azonban jelentős mértékű ismereteket és gyanakvást egyaránt igényel. Az alábbiakban olyan esetek sorozatát emeljük ki, amikor az invazív GAS 3 csecsemőnél bakteriémia formájában jelentkezett.

Esetjelentések

1. eset
Egy 2 hónapos leánygyermek kb. 4 órája légszomjjal és a táplálkozás megtagadásával jelentkezett intézményünk gyermek sürgősségi osztályán. A vizsgálat során szeptikus sokk állapotát állapították meg, hipotermiával, légzési elégtelenséggel, valamint orális candidiasisszal. Intravénás folyadékpótlást, dopamint és antimikrobiális szereket (ceftriaxon és amikacin, valamint fluconazol) kezdtünk adni neki. Állapota azonban a kardio-pulmonális újraélesztés ellenére romlott. Nem sikerült újraéleszteni, és körülbelül 8 órával a felvétel után halottnak nyilvánították. Az anya szülés előtti kórtörténete normális volt, és a gyermek normális szüléssel, komplikáció nélkül, teljes korban született. Kizárólagos szoptatásban részesült, és BCG-vakcinával immunizálták. Nátrium-, kálium-, karbamid- és kreatininszintje 123 mEq/L, 4,8 mEq/L, 60 mg/dl, illetve 1,2 mg/dl volt. A gyermek vérkultúrájában 48 órás inkubáció után Streptococcus pyogenes tenyészett.
2. eset
Egy 8 hónapos leánygyermeket azzal a fő panasszal vettek fel, hogy 15 napja többszörös kis tályogok vannak testszerte, és 10 napja lázas. A jobb hónalj tájékán egy 2 ˜ 2 cm-es, szabálytalan szélű, gennyes váladékozású fekély is volt. Többszörös tályoggal járó szeptikus vérmérgezést diagnosztizáltak nála. Intravénásan 300 mg kloxacillint kezdtünk adni neki 6 óránként és 90 mg amikacint naponta egyszer. A vértenyésztésben 48 órás inkubáció után S. pyogenes tenyészett. A bőrtályogból származó gennykultúrában azonban Staphylococcus aureus tenyészett. A beteget ugyanarra az antibiotikum-kezelésre fogták és javult, ezért a felvétel 12. napján hazaengedték.
3. eset
Egy 1 éves fiúgyermeket 7 napja tartó lázzal és 2 napja fennálló haspuffadással együtt, amely fokozatosan fokozódott, vettek fel a gyermekgyógyászati sürgősségire. Akut veseelégtelenségben (ARF) szenvedett, mivel a szülők szerint az elmúlt 24 órában nem volt vizeletürítés. A vizsgálat során a testén több apró, piodermára emlékeztető gennyes pattanást észleltek. A klinikai diagnózis tüdőgyulladással és ARF-fel járó szeptikémia volt. A felvételkor a gyermek légzési nehézségekkel küzdött. Oxigént kapott maszkkal, valamint I/V folyadékot, dopamint, kloxacillint és ceftriaxont. Kardio-pulmonális újraélesztést végeztek, de a gyermek a felvételt követő egy órán belül elhunyt. Később a vértenyésztésben 48 órás inkubáció után S. pyogenes-t mutattak ki.

Megbeszélés

A GAS akut invazív betegségének spektruma az erysipelas, a cellulitis, az endometritis, a pneumonia, a septicemia, a meningitis, a nekrotizáló fasciitis és a streptococcus toxikus sokk szindróma (STTS). A streptococcus toxikus sokk szindróma biztos esetét az A csoportú Streptococcus izolálása bármely steril helyről, hipotenzió és az alábbi klinikai vagy laboratóriumi leletek közül kettő vagy több jelenléte jellemzi: Veseelégtelenség, koagulopátia, máj rendellenességek, akut légzési distressz szindróma, kiterjedt szöveti nekrózis és erythemás kiütés. A beszámolók szerint ez az entitás jelentős (több mint 60%-os) morbiditással és mortalitással jár. Ez a 3 gyermek valószínűsíthetően STSS (PSTSS) volt.

A WHO 2005-ben közzétett, az A csoportú Streptococcus okozta betegségek terhelésének aktuális bizonyítékaira vonatkozó adatai egyértelműen megállapítják, hogy a GAS-baktériumémia incidenciája újszülötteknél 0,55/1000 élveszületésre, míg az 1, 2 és 5 év alatti gyermekeknél 96, 63 és 29/100 000, illetve a GAS az újszülöttkori bakterémia 3. leggyakoribb oka, és a 7-59 napos csecsemőknél a bakterémia leggyakoribb oka. Az invazív GAS-fertőzés epidemiológiáját, előfordulását és mortalitását azonban nem vizsgálták megfelelően a fejlődő országokban, például Indiában. A PubMed-en végzett kiterjedt keresés ellenére nem találtunk sok adatot a GAS-baktériumémiáról Indiában, különösen a gyermekkori korcsoportban. ,
Minden esetünkben két közös kockázati tényező volt: A 2 évesnél fiatalabbak és az alacsony társadalmi-gazdasági rétegekből származók. Ez a 3 eset találóan hangsúlyozza, hogy az invazív GAS-fertőzések csecsemőkorban is előfordulhatnak, fulmináns, gyorsan progrediáló lefolyásúak, és magas halálozással járnak (ebben a sorozatban a 3 esetből 2 meghalt), amint arról más dolgozók is beszámoltak. Rutinszerűen a csecsemőknél a bakteriémia kórokozói feltételezhetően gram-negatív organizmusok, mint az Escherichia coli, vagy néha gram-pozitív organizmusok, mint az S. aureus. A klinikusok körében nagyobb tudatosságot kell teremteni a GAS-fertőzések gyakoriságával kapcsolatban.
A A csoportba tartozó Streptococcus érzékeny szervezetnek számít. Jelen sorozatban mind a 3 törzs érzékeny volt a penicillinre, amoxicillinre, cefalexinre, eritromicinre és ciprofloxacinra. Hagyományosan a penicillint tekintik a választandó gyógyszernek. A világ minden tájáról, így Indiából is vannak azonban jelentések arról, hogy a GAS különböző antibiotikumcsoportokkal szemben rezisztenciát mutat. Az újabb megközelítések, mint például a klindamicin és az intravénás immunglobulin alkalmazása hasznosnak bizonyult, és jelentősen csökkentheti a morbiditást és a mortalitást. A klindamicin elnyomja a GAS virulenciafehérjék termelését, fokozza a neutrofilek fagocitózisát, és a penicillinekhez képest immunis az inokulumhatással szemben.
Azt a következtetést vontuk le, hogy a GAS-baktériumémia azonnali felismeréséhez és kezeléséhez elengedhetetlen a magas gyanúindex. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a növekvő incidencia, az életveszélyes jelleg és az antimikrobiális gyógyszerrezisztencia megjelenése szükségessé teszi az invazív GAS rendszeres epidemiológiai monitorozását a fejlődő országokban is.

Vallalta Morales M, Soriano Navarro CJ, Salavert Lletí M, Montero Alonso M, Pérez Bellés C, López Aldeguer J, et al. Streptococcus bakterémia: Outcome and prognostic factors. Rev Esp Quimioter 2006;19:367-75.
Huang YC, Huang YC, Chiu CH, Chang LY, Leu HS, Lin TY. Az A csoportú Streptococcus bakteraemia jellemzői gyermekek és felnőttek összehasonlításával. J Microbiol Immunol Infect 2001;34:195-200.
Timmis A, Parkins K, Kustos I, Riordan FA, Efstratiou A, Carrol ED. Invazív A csoportú Streptococcus fertőzések az északnyugat-angliai gyermekintenzív osztályra jelentkező gyermekek körében. J Infect 2010;62:183-6.
A jelenlegi bizonyítékok az A csoportú Streptococcus okozta betegségek terhére vonatkozóan. WHO 2005. Elérhető a következő címen: http://www.who.int/child_adolescent_health/documents/fch_cah_05_07/en/index.html. .
Dhawan B, Mohanty S, Ammini AC, Dhanwal D, Das BK, Kapil A. Streptococcal toxic shock syndrome. J Assoc Physicians India 2002;50:599-600.
Mathur P, Kapil A, Das B, Dhawan B, Dwivedi SN. Invazív hemolitikus streptococcus fertőzések egy észak-indiai tercier kórházban. J Med Microbiol 2002;1:791-2.
Lloyd CA, Jacob SE, Menon T. Antibiotikum-rezisztens béta-hemolitikus streptococcusok. Indian J Pediatr 2007;74:1077-80.
Jain A, Shukla VK, Tiwari V, Kumar R. Antibiotic resistance pattern of GroupA beta-hemolytic streptocococci isolated from north Indian children. Indian J Med Sci 2008;62:392-6.
Aronoff DM, Mulla ZD. Szülés utáni invazív A csoportos Streptococcus betegség a modern korban. Infect Dis Obstet Gynecol 2008;2008:796892.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.