Hogyan lépjünk kapcsolatba az érzelmeinkkel

Nem mindig ösztönöznek minket arra, hogy kapcsolatba lépjünk az érzelmeinkkel. Igyekszünk boldog arcot mutatni a világ felé, fenntartva a közösségi oldalainkon mutatott homlokzatot. Gyakran érezzük a nyomást, hogy a “tetszésnyilvánítás” érdekében látszatot keltsünk, így a szórakoztató nyaralásokat és a szép ételeket mutatjuk meg az embereknek, nem pedig a síró babát vagy a kínos munkahelyi találkozót. Fontosnak tűnik, hogy a legjobb énünket mutassuk másoknak, és erősnek, függetlennek és vidámnak tűnjünk.

Aztán beleesünk abba a csapdába, hogy összehasonlítjuk a valódi életünket mások közösségi médiában megjelenő “csúcspontjaival”, miközben nyomást érzünk, hogy fenntartsuk a saját “minden nagyszerű” külsőnket. Néha azonban ezek a képek, amelyeket másoknak mutatunk, nem a teljes képet mutatják. Lehet, hogy depressziósak vagyunk, vagy rossz napunk van, vagy elveszítjük a munkánkat. Mindez ahhoz vezet, hogy potenciálisan elszigeteltnek érezzük magunkat a többi embertől. Tehát mi a fontos abban, hogy érzelmeinket megértsük és megosszuk egymással?

Hogyan lépjünk kapcsolatba az érzelmeinkkel

Azt gondolhatod, hogy “OK, ez nagyszerű, az érzelmi tudatosság fontos, de hogyan válhatok tudatosabbá?”. Az alábbiakban néhány javaslatot találsz arra, hogyan ismerheted meg jobban az érzéseidet, és hogyan beszélhetsz róluk hasznos módon.

Nevezd meg az érzelmeidet.

Gyakran gondolunk a könnyűekre, mint például a harag, a boldogság, a szomorúság, a félelem, de ahogy felnőtté válunk, az érzelmeink egyre árnyaltabbá válnak. Tanuld meg azonosítani a kevésbé gyakran megnevezetteket, például a megdöbbenést, a szégyent, a szorongást, az undort, az unalmat, a szórakozást, a kétségbeesést, a kételyt stb. Használjon tezauruszt, vagy keressen az interneten hangulati táblázatot, hogy új ötleteket kapjon.

Tanulja meg helyesen azonosítani az érzéseit.

Elképzelhető, hogy automatikusan azt feltételezzük, hogy dühösek vagyunk, ha kiabálunk, de lehetséges, hogy a szomorúság vagy a szégyenérzetet olyan dolgokkal fedjük el, amelyek dühnek tűnnek, hogy kevésbé érezzük magunkat sebezhetőnek. Szánjunk időt arra, hogy a felszíni tünetek alá nézzünk, és megnézzük, mi zajlik valójában a felszín alatt.

Kövessünk nyomon egy adott érzelmet a nap folyamán.

Válasszunk ki egy érzést, és kövessük azt. Mondjuk, hogy “vidámság”. Jegyezze fel, hányszor érzi magát örömtelinek a nap folyamán. Írj feljegyzéseket arról, hogy kivel vagy, mennyi az idő, hol vagy, mit csinálsz, és mennyire intenzív az érzés. Ez hasznos gyakorlat lehet abban, hogy megtanulja, mit kell elfogadnia vagy elkerülnie a mindennapi életében, hogy jobban tudja kezelni az érzéseit.

Vágjon bele, és keressen támogatást, ha nehéznek tűnik.

Ha sokáig eltemettük az érzelmeinket, nagyon fájdalmas lehet szembenézni velük. Gyakran úgy tűnhet, hogy a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, mielőtt megtanulnánk kezelni az érzéseinket. Ne add fel, mielőtt megkapnád az önmagaddal való jobb összhangba kerülés gyógyító előnyeit! Kérjen segítséget megbízható barátoktól, tanácsadóktól, vallási szervezetektől és támogató csoportoktól, ha egyedül túl nehéznek tűnik.

Az érzelmek egészséges módon való kifejezése.

Amint megtanultuk megnevezni és nyomon követni az érzelmeket, meg kell tanulnunk, mit kezdjünk velük. Érzelmeink megértése elvezethet bennünket ahhoz, hogy egészséges beszélgetéseket folytassunk szeretteinkkel. Megoszthatjuk másokkal a magunkról tanultakat, támogatást kapva és empátiát nyújtva egymásnak. Az érzelmek kezelésének egyéb módjai közé tartozik a testmozgás, a meditáció, az ima, a zeneszerzés vagy zenehallgatás, a versírás, a festés vagy a naplóírás. Találd ki, mi segít neked az érzelmeid feldolgozásában, és légy olyan kreatív, amennyire csak akarsz!

Figyelj a testedre.

Tarts most egy pillanatnyi szünetet. Vegyen egy mély lélegzetet. Mit érez a tested ebben a pillanatban? Gyakran tapasztalunk olyan fizikai érzéseket, amelyek érzelmekhez kapcsolódnak, és megtanulhatjuk felismerni érzéseinket a fizikai tüneteink alapján. Például a haragot gyakran a mellkas és a fej között érezzük, míg a félelmet általában a gyomor és a mellkas között. Ezek az érzések lehetnek feszülés, zsibbadás, izgatottság és hányinger. Különböző embereknek különböző fizikai érzései lesznek, ezért tanulja meg, hogy a teste mit üzen az érzelmeiről.

Az érzelmi tudatosság fontos?

Az érzelmi tudatosság gyakran elhanyagolt készség. Egyes tanulmányok szerint csak minden harmadik emberből 1 rendelkezik azzal a képességgel, hogy helyesen felmérje az érzéseit. Ez azért jelentős, mert érzelmeink általában fontos igazságokra mutatnak rá önmagunkkal kapcsolatban. Érzéseink legmélyebb vágyainkból, reményeinkből, szükségleteinkből és céljainkból fakadnak. Ha nem tudjuk, hogy mit érzünk és miért, akkor azt kockáztatjuk, hogy alapvető szükségleteinket és vágyainkat kielégítetlenül hagyjuk, és ezzel a harag vagy a boldogtalanság körforgását állandósítjuk. Az érzések elrejtése érzelmi összeomláshoz is vezethet. Képzeljünk el egy eldugult csövet, amelyben az érzelmek felgyülemlenek, mint a víz, és megpróbálnak átjutni a másik oldalra. Végül a cső elpattan, és káoszt okoz. Az érzelmi tudatosság hiánya egészségtelen megküzdési módokhoz is vezethet, például függőséghez, túlfogyasztáshoz, negatív kapcsolatokhoz és dühkitörésekhez.”

A negatív érzelmek mítosza

Sokan úgy gondolják, hogy csak a pozitív érzelmek, például a boldogság, az öröm és az elégedettség egészségesek, a negatív érzelmek, például a félelem, a szorongás vagy a szomorúság nem helyénvalóak. Ezt a mítoszt el kell oszlatnunk, ha kapcsolatba akarunk kerülni az érzéseinkkel. A harag például nem eredendően negatív. Megmutathatja, ha kielégítetlen szükségletünk van, vagy ha frusztrációnk van a határok átlépése miatt. Aki dühösnek érzi magát, annak meg kell vizsgálnia, honnan ered a düh, hogy megoldhassa a problémát. A harag csak akkor válik problémává, ha ellenőrizetlenül mutatkozik, és ezzel árt nekünk és a körülöttünk élőknek. Ha láttad a Pixar Inside Out című filmjét, akkor megtudhattad, hogy a szomorúság sem mindig negatív. Segíthet abban, hogy empatikusabbak, érzékenyebbek legyünk mások szükségleteire. Nem az érzelmek okoznak problémát számunkra, hanem az, ahogyan elhatalmasodnak és kipukkadnak, ha nem veszünk róluk tudomást.

Hogyan kezelhetik a tizenévesek az érzelmeket?

Mikor gyerekek vagyunk, nagyon alapvető érzelmeket élünk át, anélkül, hogy sok szavunk lenne kifejezni magunkat. Minél idősebbek leszünk, annál bonyolultabbá válnak az érzelmeink. Végül képesek vagyunk egyszerre több érzést is átélni, és az érzelmekre vonatkozó szavak szélesebb spektrumát tudjuk használni. Amikor tizenévesek vagyunk, megtanuljuk, hogyan kezeljük ezeket az új hangulatokat. Fontos, hogy ne feledjük, hogy a társaink ugyanezeket a változásokat élik át. Nem vagyunk őrültek, mert nem mindig tudjuk azonnal, hogy miért sírunk vagy miért leszünk dühösek. Segíthet, ha használjuk a fenti tippek közül néhányat, ha naplózzuk a gondolatainkat, és ha beszélünk egy megbízható felnőttel, aki már átesett ezen.

Hogyan segíthet az érzéseimre való ráhangolódás a kapcsolatomban?

Ha beszélgetünk a partnerünkkel arról, hogy melyikünk hogyan fejezi ki a különböző érzelmeket, az segíthet abban, hogy megtanuljuk felismerni egymás érzéseit. Az ember feltételezheti, hogy a partnere boldog, amikor sokat beszél, mert így viselkedik, de valójában lehet, hogy többet beszél, amikor ideges és kényelmetlenül érzi magát. Az érzelmekről való beszélgetések megtaníthatják az embereket arra, hogy jobban törődjenek egymással.”

Mindannyiunknak vannak érzelmei minden nap, még akkor is, ha nem vesszük észre. Ezek erőteljes mutatói szükségleteinknek, céljainknak, vágyainknak és vágyainknak. Ha összhangban vagyunk velük, a növekedés irányába mutathatnak, hogy elérjük teljes potenciálunkat, és megkapjuk a szükséges támogatást. Ezen érzések figyelmen kívül hagyása pillanatnyilag könnyű lehet, de komoly következményekkel járhat kapcsolatainkra és mentális egészségünkre nézve. Az érzelmeink megismerése segíthet abban, hogy empatikusabb emberekké váljunk, megismerjük erősségeinket és gyengeségeinket, jobb döntéseket hozzunk, és kérjünk, amire szükségünk van.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.